Újra nyugis 7köznapok és a csodálatos BBG…

Újra vége egy hétnek, ami azt is jelenti  számomra, hogy vasárnap múlt el pontosan 3 hónapja hogy elröppentem Bécsből. Két ellentétes érzésem van a dologgal kapcsolatban. Az egyik, hogy úgy érzem mintha csak tegnap lett volna, mikor még otthon pakoltam, és nem érzem még különösebben nagy hiányát az otthoni létnek. Másfelől viszont már az itteni dolgok kezdenek megszokottá válni.  Már nem érzem magamat csak turistának NYC-ben, hanem otthon érzem magam a városban… amit azóta is imádok, de már nem a döbbenet érzése van bennem ha Manhattanben vagyunk, hanem az a tudjatok, de jó érzés itt lenni. Természetes jelenségnek veszem a sárga taxit a Cityben és azt, hogy Long Island-en mindenkinek hatalmas terepjáróra van. Bár így a nyár közeledtével már hozzák ki a kis cabrio-ikat a helyiek…  Természetes, hogy  3-5 $ adok egy kávéért, a kereszteződés minden irányból stop táblás és érkezési sorrendben haladunk tovább, az hogy a „vallet parking”-ban a kocsiban hagyom a kulcsot… és még sorolhatnám. Szóval kezdem nem idegennek érezni magam, már megismernek a szomszédok, a kutya sétáltató ismerősök, az edzőteremben a kocsit leparkolók… szóval beszippantott a new york-i lét…De inkább a hetemről, mert én nem vagyok az a nagy eszmefuttatásokat levezető típus. J 

A gyerekek mindketten újra suliban, a kutya meggyógyult, egyszóval éljük újra a „nyugis” hétköznapjainkat. Továbbra is minden este azért becsúszik egy- egy kiabálás, a host anyám és a gyerekek között, de ez nálunk a család habitusából adódik.  Nem is emlékszem már, hogy írtam-e már nektek, hogy Taffy (a kiskutya) és én mekkora spanok lettünk.  Az már ugye kb  2hete kialakult ritmus lett, hogy az én szobámban alszik a kutya.  Ennek több oka is van, de nem is ez most a lényeg.  De eddig mindig úgy volt hogyha későn jöttem meg akkor felvitték magukkal az emeletre a kutyát és én amikor hazaértem lehoztam az én szobámba. Hétfőn este egyik este átmentem Larissához, hogy végre nekiálljunk aktívan szervezni a nyaralásunkat. Este olyan fél egy felé jöttem haza, és nem fogjátok elhinni, de a kutyus a szobámban volt.  Kérdezem reggel a host anyám, hogy mi történt, és mesélni, hogy mondták a kutyának, hogy akkor megyünk aludni, és a kutya lefeküdt a szobaajtóm elé és ott várt... ezért host anyám betette az ágyát, a kutya pedig szépen besétált és elment aludni. Ez azért is fura, mert eddig azért nem merték lent hagyni, mert állítólag sose maradt el egyedül… eddig.

A múlt hét történései közé tartozik még a fura, de leszögezném nem félelem érzése, ami bennem maradt pár napig... és még talán most is egy kicsit. A vasárnap reggeli újság címlapján olvastam először a John’s  Beach-i sorozat gyilkosról. Nem írnám le az egész story-t a lényeg,hogy tavaly december óta 8 hullát és még valószínűleg 2 másik ember maradványait találták meg ezen a beachen, ami körülbelül 10 percre van tőlem. A nyomozók szerint sorozatgyilkosról lehet szó, aki valószínűleg a környéken lakik. Akit érdekelnek a story részletei az könnyen megtalálja a neten (az origon is jelent meg egy cikk egyébként magyarul). Hozzátenném még egyszer nem félek, de érdekes amikor az ember nem nézi a CSI: NY-t a tévében, hanem ez a rideg valóság… és ezzel le is zárnám ezt a témát.

Amúgy egész héten elég sokat edzettem. Minden nap a fél délelőttöt az edzőteremben töltöttem… de nem kényszerből. Mármint hogy de igen, mert muszáj formába lendülnöm hisz mindjárt, itt a nyár és…. ki kell nézni valahogy ha az ember gyereke Miami Beach-re készül nyaralniJ Ja igen!!!!!!!!! Végre megvettük a repjegyet. Most már tuti helyem van , a június 24-én reggel 9:00-kor Miami International Aiport-on landoló gépen. El sem hiszem….  ez tényleg az álmok valóra válásának éve. De még álmomban sem gondoltam volna ezt mondjuk tavaly júniusban, hogy én idén júniusban Miami-ba nyaralok majd. Sőt.. még pár dolog tervben van, de a részletekről csak akkor ,ha már biztos lesz a dolog…

Szóval a hétköznapok a rendes kerékvágásban teltek. Edzés napközben, kávé Starbucks-ban Nicollal, egy kis shopping, esténként tali Larissával…. Sajnos már megint elég szar idő volt itt, szóval az esti hanging out-oknak még mindig nem jött el az ideje… lesz még itt jó idő. Legalább is nagyon remélem.  Péntek este úgy volt, hogy kicsit átmegyek Merrick-be találkozom a német lányokkal, de végül host anyám telefonált, hogy esetleg elmenne vacsizni egy barátnőjével ha nem gond…. Mondtam persze, hogy nem. Amúgy is házit kellett írnom, mert ugye reggel mentem suliba… Na igen a suli. A BMCC-n nem ajánlom senkinek az angol kurzust. Nem a tanárral van a gond igazából, mert ő jól akarja csinálni, de a többiek akikkel együtt vagyok… hát azok valami borzalmasak. A teljesség igény nélkül: arra nem képesek, hogy kinyomtassák a netről az anyagot, van egy mexicói takarítónő aki sötét mint az éjszaka, két német lány aki totál bunkó és átbeszélve rajtam dumálta végig az óra felét németül, egy japán lány aki totál nem ért semmit… na és ezt nevezik advanced level-nek. Szóval én nem ajánlom. Ha ide mentek csak az utazó kurzusaikat válasszátok… angolt ne itt akarjatok tanulni. Én azért próbálom kihasználni az alkalmat, hogy tanuljak valamit, de ebben a társaságban nem könnyű. Majd meglátom mi lesz május végén amikor végzek. Szombat délután taliztam Nicollal aztán irány vissza East VillageJJ… délután iszogatás és bárlátogatás, környék felfedezés volt a terv, de az időjárás keresztbe húzta a terveinket. Ugyanis olyan vihar lett, hogy az emberek dobálták el az esernyőiket, mert mindent kifordította a szél. Így miután megettük a kis frozen yoghurt adagunkat a kedvenc helyünkön, és sz..á áztunk hazafelé vettük az irányt. Elég korán volt, mármint csak olyan 7óra felé, és nálunk megint itt voltak a host anyám tesójáék, így Nicol hazajött velem Rockville Centre-be én gyorsan ruhát cseréltem mert tiszta víz lettem, és átmentünk hozzájuk filmet nézni. Ő körülbelül 20 percre lakik tőlem kocsival egy Flora Park nevű helyen. Még sose jártam arra, így nem mondom viharba (mert ide is elért mire mentem haza) nem kis kihívás volt haza vezetni. A 200 Cigaretta című retro film volt porondon éppen.  A család még fent volt mikor hazaértem, így velük is beszélgettem még egyet.

Közben azt múltkor el is felejtettem írni, hogy gazdagabb lettem egy új 4th generation ipod touch-al is.  Ennek köszönhetően szerezhettek tudomást arról a kedves facebook pajtások, real time-ban, hogy a vasárnap délutánt a Brooklyn Botanic Gardenben töltöttem. Egyedül mentem végül, mert Lari nagyon beteg lett. Szegényt kérdeztem, hogy mit tudok segíteni, de mondta, hogy köszöni semmit, egész nap ágyban maradt és reméli jobban lesz. Nagyon sajnáltam szegényt és 3 óránként hívtam egész nap telcsin hogy hogy van… szerencsére már jobban van, tegnap este voltam is nála és ma is megyek….
Szóval visszatérve a BBG-re röviden csak annyit mondanék, hogy gyönyörű…. íme egy kis ízelítő:

(lesz több kép, ígérem, csak épp nem akar kommunikálni a gépen az ipod touch-al...:(:(: )

Egész délután itt voltam és egyszerűen csak élveztem a napsütést, a nyugalmat, és zenét hallgattam a fűben fekve…  Után este Egy másik magyar au pair lánnyal Rozival találkoztam Manhattan-ben. Ő egy héttel előttem érkezett, és Brooklynban lakik. Sétálgattunk egyet a Central Parkban, és aztán vissza a Times Square-re majd én is haza ő is haza. 

Hétfőn elkezdődött egyújabb munkásnak kinéző hetem ugyanis iskolaszünet van. A hétfő elég problémás volt… ugyanis anyuka itthonról dolgozott, na ilyenkor nem könnyű se vele se a gyerekekkel. Délután elvittem őket moziba, ahol a RIO című mesét néztük. Nem rossz de én nem voltam elragadtatva tőle. Este újból a moziba vettem az irányt…. tudjátok, hétfő ladies night 4$/ per movie. És ha van valami amit nagyon meg akarok nézni vagy a csajok akarnak vagy épp nincs program akkor irány a mozi hétfőnként. Megnéztem a Sikoly 4-et. Szerintem tök jó lett, majdnem annyira mint az első… Kedden 7:30 után végeztem csak, de napközben volt egykis szünetem, mert a host anyám barinője levitte Emilyt az orvoshoz (ez ilyen rendszeres valami, kb 6 hetente… tudjátok, mert pici a gyerek), és magával vitte Larát mert aztán elvitte ebédelni őket. Így csak délután 3 után voltak enyém a gyerekek este 7:30-ig kb. Aztán elmentem olyan 8 felé az edzőterembe cardiozni egy órácskát, és  meglátogattam Larit. Új tervet dolgoztam kis júniusi Florida-i vacation-re, ezt beszéltük át. Szerda este is úgy volt, hogy megyek hozzá, hogy tovább gömbölyítsük ezt a szálat, de a host anyja éjjel ért csak haza így dogoznia kellett.... De ez nem állított meg minket a vacation-ünk szervezésében:):)...

ez most nem befejezett bejegyzés :):)... de gondoltam ha ezt megírtam, akkor már had olvashassátok!!!

millió pusz Nektek... és foly köv innen képekkel a BBG-ről és a hét további részéről...