2011. július 7., csütörtök

11 nap off – meseszép helyek – nyaralás 3 felvonásban…. 1 part The Bahamas Island

Nem is tudom hol is kezdjem. Annyi élmény ért ebben a pár napban, mint még talán életemben soha és olyan csodás helyeken jártam, amikre egy évvel ezelőtt még álmomban sem mertem volna gondolni… én a Bahamákon???????????... még most sem hiszem el pedig már visszajöttem New York-ba… és hétvégén újra beveszem kedvenc City-met. 

Szóval péntek reggel hajnali 5:40-kor indult a gépünk Miami-ba, mert hogy előbb vettük meg a repjegyet, minthogy rátaláltam volna erre a remek Bahamás ajánlatra. Szóval reggel landoltunk Miami-ba onnan pedig felmentünk Fort Lauderdale-be, mert ott töltöttük a péntek estét, mivel másnap reggel legkésőbb 7-ig be kellett csekkolnunk a kis hajónkra , amivel kihajóztunk a nagy USA-ból. A Bahamák már egy külön ország, szóval egy újabb pecséttel gazdagodott az útlevelem JJJJ

Miami-ból vontaoztunk, buszoztunk, átszálltunk, aztán végre megérkeztünk a szállásra olyan dél felé. Nagyon kis klassz hely volt, egy kétágyas szobát kaptunk annak ellenére, hogy háromágyasba foglaltunk, volt medence, amit a nap 24 órájában használhattunk (csobbantunk is egyet és lazítottunk miután megérkeztünk ugyanis előző éjjel nem aludtunk semmit)… szóval jó választás volt. Délután sétáltunk egyet a környéken, élveztük a floridai meleget (amit természetesen délután megszakított egy 2 órás zápor, de állítólag ez Miami-ba és a környéken alap a nyári hónapokban délután 4 és 6 között), beültünk a helyi Starbucks-ba, lementünk az óceánhoz és megnéztük a naplementét és sétálgattunk a parton ahol végre meleg volt az óceán… hehe. Akkor ezt is csodaként éltük még, hisz Floridában voltunk… akkor még nem tudtuk utána miben is lesz részünk.


                                                           

Aztán szombat reggel irány a Bahamák, 4 órás hajóút. Nagyon komoly érzés volt, amikor csak úgy hánykolódtunk a semmi közepén, körülöttünk a végeláthatatlan óceán szárazföld sehol.


Én még nem hajóztam ki sose így a nyílt semmibe, szóval már ez egy élmény volt… de aztán amikor megláttuk a szárazföldet, azaz a Bahamákat… OMG, nem akartam hinni a szememnek. Még életemben nem láttam ilyen színű vizet, olyan volt az egész mint egy álom.



Gyorsan átmentünk a vám vizsgálaton, mivel ugye másik országba léptünk, majd taxiba pattantunk és irány a szálloda. Szombat délutántól hétfő délutánig élveztük a helyiek vendég szeretetét, egy all inclusive szállodában ahol a szobánk az óceánra nézett. Íme a kilátás:

Kiváló ételekkel és kotélokkal kényeztettek minket a nap 24 órájában, számos programot csináltak az animátorok, napközben és este is, amelyek közül páron részt vettünk (mint pl beach party…hehe) bár ide igazán pihenni, relaxálni és semmit tenni jöttünk.  Sajnos nekem brutálisan fájt a fogam (hát ugye soha jobb időzítés) és még az egész napos  cataflam&cubalibre kúra sem segített rajta,  ezért a vizi-sportos szenvedélyeimnek nem tudtam hódolni igazán, így a napozás tette ki a két napom nagy részét, ezért hétfőre a színem már bőven kezdett vetekedni a helyiekévelJJJ.

Na igen a helyiek és hát a pasik, hisz ezeket a témákat mindig hiányoljátok. Akkor hát tessék :):) Többségében feketék lakják a szigetet, akik, hogy is mondjam finom, merőben más ismerkedési kultúrával rendelkeznek mint mi európaiak. És hát a fehér nő olyan értéknek számít, mint kb víz a sivatag közepén (amikor már napok óta nem ittál :) ) Akinek nincs önbizalma bátran merem állítani, csak utazzon a Bahamákra pár napra, és 2 nap után azt épzeli majd, hogy ő Miss World 2011JJJ.  Igazából nem tudtunk kettőt úgy lépni Larissával, hogy valaki ne csapott volna le ránk, bár ugye két fiatal csaj könnyű prédának is számított gondolom. És itt a valaki alatt értem, a pincért, a pultost, a recepcióst, a takarítót, a helyieket akik a kagylóikat árulták a parton és elvileg ugye nem is jöhettek volna a vendégek közé (spec ez a srác volt az egyik legjobb fej... ez ő:


és olyan storykat mesélt a turistákkal való szex-kalandjairól, hogy majd leesett az állam), de ide tartozik a rendőr is. Ő például miután szépen finoman eltessékelte helyi újdonsült barátunkat, már a második mondatában arról áradozott, hogy milyen szexi vagyok és hogy ő hogy imádja a fehér nőket, és ha ki akarom próbálni milyen egy fekete férfival akkor vám rám a boat house-nál (itt lehetett vizi cuccokat bérelni) fél 9-kor, naplementekor… és meg kell jegyeznem iszonyat jól nézett ki  J J. És hát hogy elmentem-e???? – gondolom sejtettétek, hogy nem publikusJ

Szóval, mindent összevetve csodás hely, nagyon kedves emberek, és ezt nem csak a szálloda személyzetére de a taxi sofőrre és a vámos-útlevélellenőrzős emberkére is értem. Én beleszerettem az országukba, az óceánpartjukba… és nagyon nagyon remélem, hogy még lesz lehetőségem visszamenni. Egy életre-szóló élmény marad…
Hétfőn éjjel visszajóztunk a nagy USA-ba… Éjjel a nyílt vizen lenni valami hihetetlen dolog. A kis koktélommal a kezemben csak néztem a nyugodt vizet körülöttünk, és arra gondoltam, hogy ez maga a csoda, és otthonról valószínűleg sose jutottam volna el ide, vagy hogy nem mostanában az biztos, és milyen jó döntést is hoztam… és végül is egy kis  gyerekfelügyelet ezért nem is olyan nagy ár.

A hétfő estét még Fort Lauderdale-ben töltöttük ugyanabban a hostelben, ahol a péntek estét, mert későn, este 11 után értünk vissza és akkor már nem tudtunk volna mivel lemenni Miami-ba. Vagyis csak taxival arany árban J  Az este szépségéről még annyit, hogy miután éjfél körül érkeztünk vissza és nem volt éjjeli recepció a szálláson abban maradtunk még pénteken a tulajjal, hogy felhívjuk telcsin  és akkor odajön a hostelhez és ad nekünk szobakulcsot. Persze, hogy meghalt a telefonom, és eltévedtünk a kikötőből visszafelé menet… Leszögezném, hogy én biztos, hogy taxit hívtam volna és aztán valahogy kerítettem volna egy telcsit, de Larissa barátnőm mexicói temperamentumával kezelte az ügyet. Na ezt figyeljétek: bement egy benzinkútra, a kutasnak elkérte a telcsijét és onnan felhívta a tulajt, és nem tudom, mit és hogy mondott neki, de az eljött értünk a benzinkútra és elfuvarozott a hostelbe… mindezt széles mosollyal az arcán hajnali fél egy után.  Hát nem mondom vannak még rendes emberek. Én persze a nagy kalandon felbuzdulva és a fogfájásomnak köszönhetően, ami nem hagyott aludni még éjjel a medence felé vettem az irányt és pancsiztam vagy reggel 3-ig. Gondoltam úgyse tudok aludni akkor mit szenvedjek az ágyban, meg amúgy is Floridában írtó meleg van ilyenkor, tök mindegy hogy nappal van vagy éjszaka….

Hát röviden ennyit a nyaralás első  4 napjáról, folytatás Miami-va,l ahol szintén 4 napot töltöttünk.Képek a szokásos helyen (lesznek), és azt hiszem, ha semmit nem írtam volna azok akkor is magukért beszélnének ….

I LOVE BAHAMAS!!!!!!!!!!!
love
D

2011. július 5., kedd

I'm still alive :):):)

Szóval igen.... még élek és mindenkitől elnézést, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem. De június nagyon mozgalmas volt ugyanis Lara most fejezte be a Middle School-t (kvázi általános iskola) és az utolsó két hétben már nem járt iskolába mert csak kb 2 naponta volt egy egy vizsgája... ami számomra azt jelentette, hogy egész nap dolgoztam... de végül is jól megvoltunk nem volt gond. Azt hiszem ő most kezd felnőni, ugyanis nem voltak vitáink,mindig mindenhol időre ott volt, tanult ha kértem... Hát majd meglátjuk, hogy alakul a nyár, mert azt ugyanis együtt töltjük végig.:):)
Mindezek mellett Emily-nek rendes suli volt házi feladattal és mindennel,szóval busy-busy napjaim voltak.
A hétvégéim természetesen szabadok volt mindemellett, de azt nem szeretem itthon tölteni... mindig úton vagyok. Dehát ezt már tudjátok, hogy sose tudok megülni a hátsómón:):):
Röviden összefoglalva (hisz olyan rég volt már):  voltam a Mermaid Parade-n, amikor is a new yorki-ak a nyár kezdetét ünneplik Coney Island-en, sétalgattam éjszaka a Brooklyn Bridge-n, kiültem olvasni a High Line-ra, Larissaval kibeszéltük az elmúlt majdnem fél évet a Herald Square-en, valamint meglátogattam Betti-t Croton Harmon-ban (mesés hely a Hudson River partján), ahol nem mellesleg vettem pár magyar órát, ugyanis Betti szerint magyartalan lett kicsit a magyarom és túl gyorsan beszélem.... szóval ezt helyre tettük egy hétvége alatt:)...
És hát a fő ok, ami miatt nem jelentkeztem egy ideje, az az hogy tegnap éjjel érkeztem vissza New York-ba életem legmesésebb nyaralásáról. Még most is kiráz a hideg, és remeg a kezem amikor leírom, hogy hol is jártam az elmúlt 11 napban... Bahamák - Miami- Orlando... egytől egyig mesés helyek. Sose felejtem ezt a 11 napot... és a héten 3 külön bejegyzésben megpróbálok nektek beszámolni mindenről, és a képek is jönnek hamarosan...

rövid időn belül jelentkezem megint... és ígérem nem lesz több ilyen hosszú kihagyás.:):)

pusz from New York :):)