Egy újabb jól sikerült hétvége

Ott hagytam ugye abba, hogy szombaton délután egyedül enyém volt végre az egész lakás. Jó volt nagyon csak így nyugiba ellenni, megnéztem a Valentine’s Day-t J Nem mintha hétköznap nem így lenne, de ez most valahogy jobb érzés volt. Közben leszerveztem a másnapi találkozómat a Citybe. Két olyan lánnyal találkoztam akiket, még az orientáción ismertem meg. (egy német és egy holland lány). Én dobtam fel a témát még a hét közepén, hogy kinek lenne kedve jönni megnézni Chinatown-ban az új évi felvonulást… és ők voltak azok, akiknek tetszett az ötlet. Abban maradtunk, hogy vasárnap 12-kor talizunk a Brookly Bridge-nél. Néztem egyből vonatot is magamnak… 10:33-ast. Gondoltam nem is baj, ha korábban érek oda lesz időm nézelődni… persze ekkor még nem számoltam azzal, hogy megint reggel negyed 7-re érek haza…de maradjunk még a szombatnál.

Most ebbe a buliba egy Matt nevű promoter sráccal mentünk (az egyik német lány ismerte), ugyanis a helyre „underage-k” azaz 21 év alattiak nem mehettek be, elvileg. De így Mattel igen. Szóval a vonaton taliztam a lányokkal és együtt mentünk a Penn Stationra. Ott „gyorsan” fogtunk egy taxit, és irány Matt lakása. Innen üzenem a pesten kocsival közlekedőnek: nem háborogni a reggeli és az esti dugó miatt… Manhattan-ben szombat este 10-kor is dugó voltJJJ. Csak tippem, van hogy ez a dolog kedves Matt barátunknak miért éri meg… de vagy 25 au pair csajszi biztos ott tolongott a pici kis apartmanban és hát ivott. Vagy 8 féle pia biztos volt és Matt bőszen töltögette a lányoknak… és nem kevés piával J. Miután már kellő volt a hangulat együtt elmentünk a La Pomme nevű helyre. Nem volt rossz, de én nem nagyon szeretem az ilyen kisebb helyeket… szóval eddig a Webster Hall a nyerőbb nálam. Bár Matt mellett szól, hogy pár dolcsiba fájt csak az egész éjszaka (ingyen belépő, ingyen pia), és ez, az au pair fizut nézve egy lényeges szempont. De azért innen se mentünk el korán, annyira rossz nem volt! Reggel mint azt, már írtam fél 7 is elmúlott mire lepenciztem… de fel is húztam az órát 9:35-re. Hát nem mondom, hogy kockásra aludtam a busim… mondtam is host anyámnak, hogy mi volt és hogy csak két órát aludtam. Mi volt rá a válasz?... üdv New York-ban!!! Nagyon jó fej a nő… egyre jobban birom.

Elvileg úgy volt, hogy mexicói barátnőm is jön velem, de sajnos dolgoznia kellett 11 és 2 között. Így ,mióta itt vagyok …(lassan 1 hónapja, nagyon durva) most először indultam be a Citybe egyedül. Leszálltam a Penn Station-ön ( ez kb Manhattan közepe, a Times Square- közelében), engem itt tesz le a vonat mindig ha jövök, és igazi amcsi csajosra vettem a figurát. Azaz beszereztem egy hatalmas kávét és egy dupla-csokis muffint… aztán nekivágtam. Ügyes voltam mert végülis nem tévedtem el sehol sem. Úgy mentem, hogy Brooklyban szálltam le a metróról, és így visszasétáltam a Brooklyn Bridge-n keresztül. Most már megértelek Csilli, miért is ez volt az egyik kedvenc hidad. Csodaszép a híd maga is, de hát a látvány, az még elképesztőbb. És végre láttam a szabadságszobrot világosban.

Megint csak megálltam pár másodpercre és elgondolkodtam, hogy… OMG tényleg itt vagy NYC-be. Néha még mindig nem hiszem el, hogy a világ másik végén élek…és a legnagyobb problémám az, hogy épp mit is csináljak, nézzek meg a következő hétvégén. Na mindegy… Taliztam aztán a csajokkal és irány a Chinatown. Ez Manhattan kínai negyede. A kínaiak most ünnepelik az új évet… ami a nyúl éve… és mindezt több napos ünnepléssel tetszik. Ennek a sorozatnak volt része egy felvonulás a New Year’s Parade vasárnap amit mi is megnéztünk. Egy kis ízelítő belőle:

Aztán úgy volt, hogy beülünk valahova megnézni a Super Bowl döntőt, de én hazajöttem mégiscsak, mert megvallva az őszintét hulla voltam. Gondoltam még talizom Larissával egyet, aztán irány haza. Ő épp valamerre máshova ment miután végzett, szóval nem taliztunk. Host anyám meg is lepődött, hogy milyen korán értem haza…
6 óra körül átjött látogatóba anyuka egy házaspár ismerőse. A nő nagyon aranyos volt, egy csomót kérdezett és vagy két órát beszélgettem velük, mutogattam otthoni fotókat, meg ilyenek. Felajánlottá még azt is hogyha a szüleim meglátogatnak, akkor lakhatnak náluk, mert egy 5 hálószobás házban laknak ketten kb. 1 mérföldre tőlünk. Szóval apa és anya jöhettek látogatóba… szállás már vanJ.  De persze a felhívás mindenkinek szól… én bárkinek örülök közületek, aki meglátogat. Miután elmentek még megnéztem a Super Bowl döntő végét… aztán szundi. Vagyis csak akartam, mert a host gyerekeim itt randalíroztak mellettem a family-room-ban vagy 11-ig, és nem tudtam aludni…

Így kicsit fáradtan vágtam neki egy újabb hétnek, de egész nap gyönyörűen sütött ránk a napocska… remélem ez már a tavasz előjele. Bár azt mondták még ne örüljek…
Elvileg egy nyugis hétnek nézek elébe… ami nem is baj, mert a következő kettő kemény lesz, ugyanis jövő héten host anyám üzleti útra megy 3 napra, majd a rá következő héten iskolaszünet… az au pair-ek rémálam JJJ… már alig várom, főleg hogy a nagyobbik host gyerekem itt alvós bulit szervez…
Na majd meglátjuk, hogy alakulnak a dolog… de addig még van 2 hétvége is J

millió pusszzz

Dóri